Tisztelt Elnök Úr!
Kérem engedje meg, hogy tájékoztatása kapcsán (lásd lent - a szerk.) nyílt levélben néhány fontos információt közöljek. Szeretném felhívni szíves figyelmét arra, hogy nagyon kevesen múlik az, hogy a több-biztosítós rendszer végső megoldássá, vagy legalizált népirtássá válik.
Nem vagyok szakszerűen tájékozódva a témában, de néhány meglátásom talán használhatónak bizonyulhat.
A több-biztosítós rendszer mindössze néhány szabálytól függően vagy a népirtás alapja, vagy ténylegesen egy egészségesebb, tehát több adót termelő társadalomhoz vezet.
A negatív példa az USA betegbiztosítási rendszere. Bizonyára tisztában van ezzel - hiszen dolga, hogy tisztában legyen vele -, de ha mégsem, ajánlom megtekintésre Michael Moore Sicko című dokumentumfilmjét, melyben az amerikai betegbiztosítás rákfenéjét mutatja be, és betegbiztosítási ex-alkalmazottak vallanak - egyikük a bíróság előtt - arról, hogy hány embert és milyen módon küldek a halálba azért, hogy az őket megbízó biztosító cég magasabb profitot érhessen el. A film ugyanakkor bemutat jól működő állami biztosítási rendszereket (pl. Kanada), tehát nem igaz, hogy az egybiztosítós rendszer működésképtelen, legfeljebb nem sikerült jól működtetni, de ha már több biztosítót kívánnak létrehozni, nagyon fontos, sőt kulcsfontosságú, hogy bizonyos kulcsfontosságú szempontokat figyelembe vegyenek.
Röviden összefoglalható, hogy mi az a szabályozás, amit NEM SZABAD megvalósítani, és mi az, amit MEG KELL valósítani. Elemeztem az emögött álló üzleti folyamatokat és a következőre jutottam. Kérem szíveskedjenek erősen fontolóra venni a javaslatomat, mert néhány elvétett tollvonással sokezer, majd később soktízezer ember halála száradhat néhány döntéshozó lelkén. Többek között az Ön lelkén is, tisztelt Elnök Úr, és ez nyilvánvalóan megelőzendő.
Népirtáshoz vezet, ha
1. a betegbiztosítók bármilyen okból kizárhatnak állampolgárokat a biztosításból. (A kizáró okok listájának tehát 0 eleműnek kell lennie.)
2. a betegbiztosítók irreálisan magas biztosítási biztosítási díjat szabhatnak ki, ez lényegében az előző pont bújtatott formája.
3. a betegbiztosító a szerződéskötést követően bármilyen indokra hivatkozva megvonhatja a kezelés egészének vagy valamely részének finanszírozását.
Miért vezet népirtáshoz ez a felállás? Mert kötelezettségek nélkül és kibúvási lehetőségekkel a biztosítók az amerikai példa szerinti profitorientált viselkedést fogják megvalósítani, és a finanszírozás megvonásával inkább megölnek, meggyilkolnak, halálba küldenek embereket azért, hogy csökkentsék kiadásaikat a bevételükhöz képest, mivel a bevételük nem változik rugalmasan, így csak a kiadásaikra lehetnek dinamikus hatással. Ez statisztikailag sokszor fog előfordulni, ha pedig egy ember vagy egy szervezet sok embert öl meg, azt a BTK népirtásnak nevezi.
Egészséges, tehát több adót termelő társadalomhoz vezet, ha
1. A betegbiztosítók minden egyes esetben kötelesek teljes mértékben finanszírozni a beteg kezelését.
2. A szerződéskötést követően már nem vonhatják meg a támogatást semmilyen indokra hivatkozva.
Miért vezet virágzáshoz ez a felállás? Mert így a biztosítók arra lesznek kényszerítve, hogy egészséges társadalmat termeljenek ki.
Az egészséges társadalom miért jó üzlet?
1. Az egészséges társadalom több adót termel, mint a beteg, munkaképtelen, és létszámában csökkent (irtott) társadalom.
2. Az egészséges társadalom változatlanul fizeti a biztosítási díjakat, mivel ez rizikógazdálkodás, azonban betegségek hiányában alacsonyabbak a kezelésükre fordított biztosítói költségek. Egészségesebb ügyfélkörrel ergo a biztosítók bevétele megmarad, míg kiadásaik csökkennek.
Miért nem veszélyes ez a felállás a biztosítók számára? Gondolhatnánk, hogy ha a 2. pont szerint minden kezelést finanszírozni kell, akkor olykor előfordulhat, hogy egy fő esetén jóval magasabbak a gyógyászati költségek, mint az arra a főre eső bevétel. Ez így van, de egy egészséges társadalomban ennek rizikója (mely a biztosítási díj kalkulációjának, egyben a biztosító cash flow-jának is az alapja) olyan alacsony, hogy a biztosítók összes bevétele még mindig jóval magasabb lesz mint az összes kiadás. A biztosítók üzleti vezetői meg kell hogy találják azokat a megoldásokat, amelyek alacsonyabban tarthatják a kiadásaikat a bevételeknél, anélkül hogy kezelést tagadnának meg, megölve, halálba küldve és meggyilkolva ezzel az ügyfelet, egyben megcsonkítva ezzel a kormány adóbevételét. A veszélyt nem a szigorú szabályozás jelentheti, hanem csupán a vezetői rátermettség hiánya.
Hogyan valósíthatják meg a biztosítók az egészséggazdálkodást? Úgy, hogy valóban azon munkálkodnak, hogy egészségessé tegyék az embereket. Nem szeretnék részrehajlónak tűnni, ezért konkrét javaslatot nem teszek, de annyit elárulok: a megoldások már ismertek.
Tisztelettel: Varga Endre
Kóka János wrote:
Kedves Barátom!
Tegnap, hosszú hónapok és sok kemény tárgyalás után megállapodtunk az egészségügyi reform folytatásáról a szocialistákkal. Több mint negyven szakértőnk dolgozott hónapok óta, variációk tucatjait készítettük el, sokszor voltunk közel a megállapodáshoz, de tárgyalópartnereink ugyanennyiszer el is bizonytalanodtak. Most végre kompromisszumot kötöttünk, olyat, amellyel jó lelkiismerettel el tudunk számolni a liberális szavazóknak.
A liberális egészségügyi reform volt az egyik legfontosabb célkitűzése a 2006-os, Szabadság, verseny, szolidaritás című programunknak, ezt ígértük a választási kampányban, és ez volt az egyik legfontosabb oka, hogy megkötöttük a szocialistákkal a koalíciót.
Ha a törvény megszületik, az egészségügyben továbbélő Kádár-rendszer napjai meg vannak számlálva. Természetesen, január elsejétől nem szűnik meg automatikusan a hálapénz, de valami olyasmi kezdődik, amelyre az állam által irányított kereskedelem felszámolása óta nem volt példa. Ahogy megindult a verseny a fogyasztóért, úgy tűntek el a csak ügyeskedéssel, pult alól kapható áruk és jelent meg a Nyugat-Európából ismert árukínálat.
Az SZDSZ azért ragaszkodott kezdettől az egészségbiztosítási rendszer reformjához, mert attól változik meg alapjaiban az egészségügyi rendszer működése. Egyedül az egymással versenyző biztosítók képesek a jobb szolgáltatás kikényszerítésére a betegek érdekében. Csak így alakulhat ki olyan rendszer, amelyben nem valamely állami hivatal, nem is néhány nagyhatalmú egészségügyi vezető, hanem a beteg diktál.
Hadd foglaljam össze röviden, mi is történt eddig, mit és miért tett az SZDSZ:
A vitákról
El kell ismernem, nekünk liberálisoknak könnyebb volt a dolgunk. Mi a belső vitáinkat még a 2006-os választások előtt lefolytattuk. Másfél éve változatlanul ugyanazt az egészségügyi reformkoncepciót képviseljük. Mi kidolgozott törvényjavaslattal vágtunk neki a választásoknak. Az MSZP azonban egy nagy párt számtalan, egymásnak is ellentmondó elképzeléseivel. Egy nagy párton és egy nagy frakción belül nehéz dolog konszenzust teremteni. Most azért vagyok optimista, mert úgy tűnik, Gyurcsány Ferencnek sikerült megteremtenie a reform melletti többséget.
Bízom benne, hogy a vitákra, megállapodásokra és visszalépésekre néhány hónap múlva már nem fogunk visszaemlékezni, csak arra, hogy sikerült egy működőképesebb, a beteg érdekeit szem előtt tartó, hatékony egészségbiztosítási rendszert létrehoznunk.
Az SZDSZ és az MSZP már korábban rögzítette a két legfontosabb alapelvet, amelyre az új rendszer épül: ez a szabadság és a szolidaritás, azaz a verseny és az igazságosabb hozzáférés az ellátásokhoz. Megegyeztünk, hogy vegyes rendszert hozunk létre, amely egyszerre épít a magánbiztosítókra és az államra. A vita arról folyt, hogy a legfontosabb értékek hogyan kerülhetnek egyensúlyba, milyen rendszer garantálja az SZDSZ számára fontos versenyt és az MSZP számára fontos területi stabilitást, úgy, hogy közben működőképes modellt hozunk létre. Az SZDSZ számára az volt a legfontosabb, hogy az új rendszerben az egyes emberek választhassanak a pénztárak között. Ez az alapja a versenynek.
A reform lényege
Nem titok: mindannyian kompromisszumot kötöttünk ezzel a megállapodással. Az eredeti, liberális javaslat még nagyobb szerepet szánt volna a magánbiztosítóknak, de a létrejövő rendszer egyik legnagyobb erénye, hogy fejlődőképes, és a jövőben továbbfejlődhet olyan irányba, hogy egyre jobban közelítse az SZDSZ eredeti elképzelését.
A reform iránya végre egyértelműen látszik. A monopolhelyzetű OEP helyett ugyan állami többségi tulajdonú, de a magánbefektetők számára érdemi döntési jogokat biztosító pénztárak jönnek létre. A magánbefektetők versenyezni fognak a biztosítottakért - egyenként legalább félmillió, legfeljebb 1,5-2 millió fő ellátását biztosítva, így egyik sem kerülhet monopolhelyzetbe, de a biztonságos működés alapja is megteremtődik.
Fenntartjuk a kötelező biztosítás elvét, így senki nem marad ellátás nélkül - a biztosítók nem szelektálhatnak a betegek között, és aki nem választ magának biztosítót, azt a területileg illetékes pénztár köteles biztosítani.
Azt is kikötöttük: az új rendszerre való áttérés nem lehet ürügy a járulékemelésre, a jövőben is mindenki jövedelemarányos járulékot fizet, és a pénztárak fejkvótát kapnak az egyes biztosítottak után. Ezzel a rendszer megőrzi a nemzeti kockázatközösséget.
A következő lépések
Egy hosszú politikai és szakmai konfliktusokkal terhelt időszak záródott le, de ezzel a gyakorlati megvalósítás időszaka kezdődött. Szükségünk van minden liberális egészségügyi szakértő támogatására, véleményére, hogy a rendszer a lehető legjobb és fejlődőképes legyen. Javaslatokra nyitottan dolgozik a szakértői stábunk azon, hogy betegek és hozzátartozók egyaránt megérezzék, új minőség jelenik meg az egészségügyben.
Kedves Barátom!
A liberális szavazók többek között azért szavaztak ránk, mert megígértük, hogy véget vetünk a pazarló, hálapénz-alapú, kádári egészségügyi rendszernek. Most fontos lépést tettünk.
Budapest, 2007. szeptember 25.
Üdvözlettel:
Kóka János
az SZDSZ elnöke
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.